Okok és megoldások az extruder túlterhelésére

3.1 Okok és megoldások
3.1.1 Az iszap túl száraz. Ekkor először a túl száraz iszapot kell kiszedni. A legjobb, ha eltávolítjuk a gép száját és a gépfejet, elindítjuk a gépet, hogy a sárhengerben lévő száraz anyagot leeresztjük, majd beszereljük és üzemeltetjük, és megfelelően növeljük a formázási nedvességet a megadott tartományon belül.
3.1.2 Hosszabb leállás után a sárhengerben megmaradt anyag kiszárad és megkeményedik, ami nemcsak komoly túlterhelést okoz, de néha nem is indul el. Ennek elkerülése érdekében, ha a leállás több mint 8 óra, ne zárja el a vízellátást a gép szájánál. A kétfokozatú vákuumextrudernél a felső sárhengerben lévő iszapot is megfelelően el kell látni vízzel, hogy nedvesen tartsa. Ha a leállás több mint 2 nap, akkor a leállítás előtt lehetőleg ki kell üríteni az iszapot.
3.2 Óvintézkedések: Túlterhelés esetén a motor terhelése magas marad, és a tengelykapcsoló megcsúszik. Ekkor ne erőltesse az indítást, hogy elkerülje a kapcsolódó alkatrészek károsodását, vagy akár súlyos baleseteket, például a sárhenger és a gépfej összenyomódását.
4. Gépi "fejlengés"
4.1 Okok és megoldások
4.1.1 A "fej kilengése" a csavaros extruderek gyakori problémája. Ennek az az oka, hogy a csiga tengelye egy hosszú, rossz stabilitású konzolos tengely. Ha a csapágy laza, a főtengely meggörbült, és az első szakaszos csiga segédlapátja túl kicsi, ez a helyzet súlyosbodik. Ha a sárhenger nincs megfelelően beszerelve, a spirálcsiga lapátok és a sárhenger fala közötti hézagok nem azonosak, és a spirálcsiga lapátok külső éle súlyosan ki van kerekedve, ami a főtengely egyenetlen feszültségét okozza. hinta. Ezt időben ki kell javítani, és a horgonycsavarokat és az összekötő csavarokat gyakran meg kell húzni, hogy megakadályozzák a kilengést.
5. Spirális vonalak jelennek meg az iszapcsíkok extrudálása után
5.1 Okok és megoldások
5.1.1 Mivel az iszapcsíkokat a csiga spirális működése befolyásolja, az iszaphenger szakaszon lévő iszapanyag nem egyenletes sebességgel mozog. A tengely közelében lévő sáranyag gyorsabban, a peremen lévő iszapanyag pedig lassabban mozog. A különböző sebességű iszapáramlások között határfelület képződik, a felszínen lévő résekben a víz és a levegő koncentrálódik, ami rétegződést eredményez. Ennek fő oka az iszap nagy plaszticitása, a túlzott penésznedvesség, a túl magas orsófordulatszám, valamint az iszaphenger belső falára visszakerülő iszap. A kezelési módszerek a következők:
(1) A különböző tulajdonságú nyersanyagokat teljesen össze kell keverni és amennyire csak lehet öregíteni kell, hogy a nedvesség teljes mértékben behatolhasson a nyersanyagrészecskékbe, és csökkenjen az eredeti iszap felületén lévő nedvesség.
(2) Megfelelően csökkentse a formázási nedvességet, hogy növelje az iszaprétegek közötti súrlódást.